Pénteken már nagyon korán érkezett, olyannyira, hogy be kellett jönnie a céghez a lakáskulcsért. Siettem haza, de nem várt kajával. Igazából nem voltam nagyon csalódott, hiszen volt ötletem arra, hogy mit együnk. Már korábban kigondoltam, mert említette, hogy szereti, de csak most tudtam elkészíteni (némi telefonos segítséggel.)
Egy kóbor szerelmeskedést követően együtt mentünk el a gyerekért az oviba, aztán családi program: közös főzőcskézés majd kártyázás.
Reggel valahogy előkerült a múlt heti történet. Elment a kedvem az élettől. Magamba néztem. Próbáltam megfogalmazni, hogy mi is az, ami zavar. Változatlanul úgy gondolom, hogy nem való éjjel 3-kor elmenni bulizni gyakorlatilag idegenekkel. És alapvetően a volt felesége sem zavar. Az ő gyengeségének értékelem a kettes számú feleségét és emiatt rá haragszom. A csajjal alapvetően nincs semmi gondom.
Aztán közös főzőcskézés, mert anyuék jöttek hozzánk ebédre. Pont melegváltás volt, mert jött a másik élettársa és az apukája háztűznézőbe.
Vasárnap reggel vidáman keltünk. Gyerkőc elment, mi pedig belevetettük magunkat a fürdőkádba. Bor, mécses, ahogy kell. Minden pillanata tökéletes volt.
Ebéd után elmentünk sétálni, és beültünk a cukiba. Hazatértünk után újabb szerelmeskedés, majd egypár mondat, ami alapjaiban változtathatja meg közös életünket. Ismét kifejtette a véleményét a házasságról és az ehhez való hozzáállásáról. Valamint végleg világossá tette, hogy nem kíván megnősülni. Roppant rosszul esett a dolog. Már több ízben is elmondtam és itt is leírtam, hogy mi erről a véleményem.
Jött a szánalmasabbnál szánalmasabb szöveggel. "A házassággal nem változik semmi", stb. stb. Minden egyes ilyen mondatával egyre hiteltelenebbé váltak eddigi szavai is.
Pedig értékelhette volna, hogy az ő referenciáival még van olyan épkézláb nő, aki elkötelezné magát mellette.
És azt gondolom, hogy a mi kapcsolatunk igazán megérdemelte volna.
Játszhatunk ilyet, neki eszében sincs megkérni a kezem, én pedig házasságon kívül nem szülök. Vajon hová vezet ez? Van-e így értelme az egész kapcsolatunknak?
A legdurvább az, hogy tényleg eltört bennem valami. Ettől a ponttól kezdve gyakorlatilag bármit csinálhat. Tudjuk, ha nem kéri meg a kezem, akkor az nekem rossz, hiszen tök vágyom rá. Ha megkérné, akkor pedig nemet mondanék, hiszen nem tudnám, hogy maga miatt vagy miattam kéri meg. Azért ne kérje meg, mert én azt szeretném. És terhesség miatt sem. Viszont ez benne fel sem merül.
Egy kóbor szerelmeskedést követően együtt mentünk el a gyerekért az oviba, aztán családi program: közös főzőcskézés majd kártyázás.
Reggel valahogy előkerült a múlt heti történet. Elment a kedvem az élettől. Magamba néztem. Próbáltam megfogalmazni, hogy mi is az, ami zavar. Változatlanul úgy gondolom, hogy nem való éjjel 3-kor elmenni bulizni gyakorlatilag idegenekkel. És alapvetően a volt felesége sem zavar. Az ő gyengeségének értékelem a kettes számú feleségét és emiatt rá haragszom. A csajjal alapvetően nincs semmi gondom.
Aztán közös főzőcskézés, mert anyuék jöttek hozzánk ebédre. Pont melegváltás volt, mert jött a másik élettársa és az apukája háztűznézőbe.
Vasárnap reggel vidáman keltünk. Gyerkőc elment, mi pedig belevetettük magunkat a fürdőkádba. Bor, mécses, ahogy kell. Minden pillanata tökéletes volt.
Ebéd után elmentünk sétálni, és beültünk a cukiba. Hazatértünk után újabb szerelmeskedés, majd egypár mondat, ami alapjaiban változtathatja meg közös életünket. Ismét kifejtette a véleményét a házasságról és az ehhez való hozzáállásáról. Valamint végleg világossá tette, hogy nem kíván megnősülni. Roppant rosszul esett a dolog. Már több ízben is elmondtam és itt is leírtam, hogy mi erről a véleményem.
Jött a szánalmasabbnál szánalmasabb szöveggel. "A házassággal nem változik semmi", stb. stb. Minden egyes ilyen mondatával egyre hiteltelenebbé váltak eddigi szavai is.
Pedig értékelhette volna, hogy az ő referenciáival még van olyan épkézláb nő, aki elkötelezné magát mellette.
És azt gondolom, hogy a mi kapcsolatunk igazán megérdemelte volna.
Játszhatunk ilyet, neki eszében sincs megkérni a kezem, én pedig házasságon kívül nem szülök. Vajon hová vezet ez? Van-e így értelme az egész kapcsolatunknak?
A legdurvább az, hogy tényleg eltört bennem valami. Ettől a ponttól kezdve gyakorlatilag bármit csinálhat. Tudjuk, ha nem kéri meg a kezem, akkor az nekem rossz, hiszen tök vágyom rá. Ha megkérné, akkor pedig nemet mondanék, hiszen nem tudnám, hogy maga miatt vagy miattam kéri meg. Azért ne kérje meg, mert én azt szeretném. És terhesség miatt sem. Viszont ez benne fel sem merül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése