Lakberendezünk

Ismét székes fővárosunkba szólított a munka. Szerencsére hamar végeztem, így el tudtam menni néhány boltba körülnézni. Aztán végül az Ikeában találkoztunk (szerintem az egyetlen a témában, amit ő is el bír viselni.) Bár több dolgot is vettünk, sikerült olcsón megúszi, majd lazacvacsoráztunk. Kb. ennél több említésre méltó dolog nem is történt.

Lassan egyenesbe jövünk

Jelentem, már átlátható a lakás (legalábbis egy része) Októberfesztes vacsi volt ma. Reggel meg a házavató szex... Hát igen. Nekünk ez jutott...

Végső költözés

Hú. Ez bizony nagy menet volt. Miután egész este pakolásztunk, reggel korán keltünk. Biztos a drukk miatt nem tudtunk aludni. Szépen megreggeliztünk. Míg ő szerelgetett, én elmentem a népekért. Végülis 3 fordulóval sikerült elköltöznünk. Vasárnap kitakarítottuk a lakást és a maradék cuccot elhoztuk. Aztán jött a megérdemelt pihenés. Bár néhányszor kihozott a sodromból a "Hol van a..." kérdésekkel...

Költözés Vol. 6.

Eléggé ki voltam purcanva az egész napon pakolgatástól, cipekedéstől. Forró vizet engedett a kádba és kaptam bort is. Valamint utoljára még egyet huncutkodtunk. Remélem, hogy az új házban is nagy lesz a boldogság...

Lassan egyenesbe jövünk

Jöttek a kábeltévések. Hiába. Csak egészség és internet legyen. Amíg én pakolásztam, ő a szakikat igazgatta. Otthon pakolgattunk még. Ja. Szexeltünk is. Pusztán örömből.

Még mindig nem az igazi

Nem tudom, hogy értette-e a tegnapi kirohanást. Nem én generáltam. Az csak a következmény volt. Egyszerűen ha a lányai ott vannak, megszűnik normálisan és ésszerűen gondolkodni. Nem csak én költözöm. Miért csak az én felelősségem? Azért nem volt túl tiszta a lelkiismerete. Egész éjjel forgolódott.

Viharos hétvége

Ismét elég zsúfolt hétvége következett. Azt mondta, hogy 9-re érnek haza. Fél 7-kor fizetett Budaőrsön, komoly fejszámolást végeztem, és kiszámoltam, hogy fél 9-re érnek. A gyerekem is nagyon várta őket, de sajnos kidőlt. Mint ahogy én is. Végülis fél 11-kor ébredtem fel arra, hogy megjöttek. Mint kiderült, a lánykáinak vásárolhatnékjuk volt. Mintha Miskolcon nem lenne C & A és Takko. Mintha hazafelé nem lehetett volna venni 2 pólót. És mintha nekem nem lenne ovulációm. Ennyit a közös gyerekről. Ezek szerint nekünk soha nem lesz, hiszen mindig olyankor vagyok termékeny, amikor lányos hétvégéje van... Maradjunk annyiban, hogy ettől nem volt virágos jó kedvem. Jó lenne már látni azt is, hogy én sem vagyok fiatal, és nem megy olyan könnyen a teherbe esés. Így meg pláne. Reggel nem volt kedvem palacsintát sütni, végülis az autóban ettünk péksütiket, kalandos úton értünk Bükfürdőre, de még időben. Végighallgattuk a megnyitót, majd szétváltunk, én mentem pingpongozni, a többiek meg röplabdázni. Én lejátszottam az összes meccsemet, majd mentem szépen utánuk. Megvártam, amíg ők is végeznek, majd elmentünk ebédelni. A leves egy kicsit sós volt, de a főétel nagyon finomra sikerült. Aztán elmentünk a fürdőbe, ahol fürödtünk, csúszdáztunk, ki ki szaunázott. Majd jött az eredményhirdetés. A fiú röpi csapat első lett, a lány második vagy harmadik (erről megoszlanak a vélemények), mi természetesen megint az utolsók lettünk a pingpongban. Viszont. Óriási meglepetésünkre a céges csapat a második helyen végzett :) Ezt követően jött a mindent elsöprő vacsora. Komolyan mondom, hogy az felülmúlhatatlan volt... Ennyi finomságot már régen láttam egy helyen. Vissza kell még oda mennünk. Aztán hazafelé a vadállomány jelentős részével találkoztam, a többiek aludtam. Reggel palacsintasütés, majd kimentünk a házhoz. Én nekiálltam pakolni, a többiek meg játszottak és filmet néztek. Senkit nem zavart, hogy én ott esek-kelek és pakolok. Ez mértéktelenül feldühített. Nem értem, hogy más miért nem tud megfogni egy dobozt. Ha abban kikérjük a véleményüket, hogy milyen legyen a szoba, akkor vigyenek már le egy dobozt. Mi erre a válasz? "Szeretném, hogy jól érezzék magukat nálunk". Aha. Ez nem életszerű. Ha mi is burokban tartjuk őket, akkor mi lesz belőle? Soha nem állnak meg a lábukon...

Festő-takarító

Ma reggel elment kenyérért, míg én elkészítettem a reggelit. Aztán én elmentem dolgozni, ő meg elvitte a gyereket az iskolába. Ment apuért és kifestették a maradékot a házban. Utólag tudtam meg, hogy még fel is mosott. Ebéddel várt a drága, meg pakolt is. Sajnos nem ésszerűen, így ma át kell pakolnom a dolgokat... Este masszázs volt hepi finissel, reggel meg jó reggelt szex. Olyan idilli, hogy az már fáj...

Ó bébi

Váratlanul korán jött. Olyannyira, hogy otthon sem voltunk. Aztán siettünk haza. Vacsorát főzött. Gyereket nevelt. És este alaposan elrendezett.

Darázscsípés

Tegnap, a ragasztgatás közben megcsípett egy darázs. Pillanatnyilag fájt és kicsit megdagadt, de nem tulajdonítottam neki túl nagy jelentőséget. Aztán reggelre eléggé megdagadt és be is gyulladt. Égett, viszketett. Kénytelen voltam elmenni az orvoshoz, aki a fenekembe bökött egy óriási szurit, valamint kaptam még calciumot meg allergia gyógyszert. Eléggé elcsüggedtem, ugyanis a mai pakolási tervem ezzel meghiúsult. De a drága hazajött engem ápolgatni. Mindent meg is tett. Még a lakást is felgyújtotta majdnem. Itatta velem a calcimuscot. Meg ecetesvizezte a kezem. Meg vízhajtó teát is itatott velem. Teljeskörű volt a kiszolgálás. Imádom.

Megyünk és mégis haladunk

Reggel, a megbeszélt időben tudtam indulni. Mivel az út egyre jobb, kicsit előbb érkeztem a találkánkra. Nem aggódtam, nézegettem az embereket és olvastam. Aztán hívott, hogy most indul. Eléggé bepöccentem, mert messze megyünk és a ház körüli teendők is csúsznak. Kb. egy órás késéssel tudtunk indulni. Ami normális esetben nem zavar, de így már biztossá vált számomra, hogy a festés előkészületei is csúsznak. Nem rejtettem véka alá a véleményem. Nem értem, hogy miért neki kell elintéznie mindent? Más nem tudta volna? Aztán miután elismerte, hogy igazam van, szépen elbeszélgettünk. Jól esett, hogy azt mondta, hogy sajnálja, hogy nem voltam ott. Szépen róttuk a kilométereket, majd már a keleti oldalon elkaptam a frakkját, aminek következtében megállt a soron következő pihenőben és kerestünk egy eldugott helyet. De nem találtunk, így elbarikádoztuk magunk. Aztán megérkeztünk, az anyósom úgy fogadott minket, mintha mi sem történt volna. Kedves volt és mézes-mázos. Szokás szerint. De sajnos már nem látom benne az őszinteséget. Ettől függetlenül a meglepetésünk sikert aratott. Finom volt a kaja is, jól elbeszélgettünk. Aztán elvittük az anyóst a nyaralójába, majd hazajöttünk. A vasárnapot szex-szel kezdtünk, mert úgy érezte, hogy restanciája van még a tegnapi nap miatt. Kiment a házhoz, én meg apuért. Aztán ahelyett, hogy pakolta, volna, szépen befogtak munkára, így az otthoni munkákkal nem jutottam előbbre, de legalább kevesebbet kellett takarítani. Egész jól haladtak, csak sajnos elfogyott a festék. Hazavittük anyuékat, még ott iddogáltak, majd aztán hazamentünk. És szex-szel is fejeztük be :)

Oldódik a hangulat

A gyerek oldalast kért, így az volt a vacsora. Megkajáltunk, desszerteztünk. Hallgattuk az iskolás élményeket. Este pedig szerettük egymást. Nagyon.

De nehéz az iskolatáska...

Reggel egyedül vittem a gyereket az iskolába. Nem volt jó érzés. Kifelé jövet el is pityeredtem, mert úgy éreztem, hogy hiába van férjem, a végén mindig egyedül maradok. Gondolkodtam rajta, hogy felhívom, de messze volt, úgysem tudott volna segíteni. Valahogy azért csak eltelt a nap. Jött is este. Megvacsoráztunk. Beszélgettünk. Elmondta, hogy a lányai kifejezetten hiányoltak minket (ez jó), viszont az anyukája nem kérdezett semmit rólunk. (ez nem jó). Nem értem, hogy miért. Azt mondta, hogy ő nem tesz semmit, hívjam fel. Amit én mondanék neki, azt gondolom, nem telefontéma. Egyébként meg szerinte az idő mindent megold. Az anyukájában lehet. De hogy bennem csak mélyíti a rosszat, az biztos. A másik meg a tesója újabb akciója volt. Felhívom a figyelmed arra, hogy a nincsből nem tudunk adni. És itt emlékeztetnélek arra is, hogy volt ezzel kapcsolatosan egy megállapodásunk. Emlékszel rá? Aztán elmondta, hogy ha lesz gyerekünk, akkor lesz, ha nem, akkor nem. Nem kíván időre szeretkezni és az is mindegy, hogy fiú vagy lány. Hmm. Én azért nem vagyok nyugodt. Aztán szerelmeskedtünk egy nagyon jót. De én még mindig hiányolom a szép szavakat és a meglepetés-szerű sms-eket...