2010. július 10., szombat

Együtt a blog előtt

Azért még mielőtt együtt kerültünk a blog elé, történt egy s más. A mai nap nem az enyém. Elrontottam a kaját (kiszáradt a máj - ilyen még sohasem történt, pedig elég gyakran készítem). Volt egy kis afférom a volt férjemmel, ami eléggé rányomta a bélyegét az utamra. Otthon hagytam a muffint, a bort és az üdítőt. Ezek terhével indultam útnak. Az utat végigkeseregtem, majd végre találkoztunk. Kicsit elkerültük egymást, de hamar lettünk újra egymáséi. Kicsit pihentünk, próbált megnyugtatni, még a talpam is megmasszírozta. Aztán kihajóztunk. Nagyon nyugodt volt víz. Le is horgonyoztunk, és utána kerültünk a blog elé.

Hozom a mogyit.
3:1 a fehérek javára.

Mogyi nagyon finom. Az eredmény még változhat :)

Egyébiránt a Balaton közepén horgonyoztunk le. Már itt ringatózunk egy ideje. Béke, nyugalom és harmónia a hétköznapi (és a hétvégi) viszontagságok között. Szükségünk van rá. Bár nem terveztük, mégis sikerült lopnunk egy kis időt, amit egymással tölthetünk. Fontosak ezek a pillanatok. És egyre mélyebbre vésődnek.
Csak azt tudnám valahogy elérni, hogy be jöjjön a vízbe. Hiába mondom, hogy nem hideg....
Minden héten találkozunk legalább egy napot. Lassan viszont ez is kevés lesz.

Talán nem. Ha túl gyakran találkozunk, akkor tovaszáll a varázs...
Nem.

Este skype. Kisfiam is már bohóckodott vele. És kijelentette, hogy ő a Balatonra akar menni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése