Mivel dolgozni kellett mennem, viszonylag korán keltünk. Miközben én készültem, ő reggelit csinált, együtt reggeliztünk, majd munkába menet elvittem vásárolni, hiszen azt mondta, hogy ebédet fog készíteni nekünk.
Már előző éjszaka kitaláltam mit fogok főzni. A túrógombócot mindenki szereti és én jól csinálom. Elvittek a boltba, kaptam bevásárló szatyrot, bevásároltam, hazasétáltam. Mintha mindennap ezt csinálnám. Hazaérve felvettem az "otthonkámat" és munkához láttam. Pont a tojás fehérjét vertem amikor valaki próbálkozott a bejutással.
Mivel az egyik megbeszélésem rövid volt, hazaugrottam, hogy megnézzem, mit csinál. Alig akart beengedni. És tényleg főzött :)
Mivel az egyik megbeszélésem rövid volt, hazaugrottam, hogy megnézzem, mit csinál. Alig akart beengedni. És tényleg főzött :)
Vajon mit csináltam volna??? :)))
Minden kész lett, aludtam is, interneteztem is, már csak várnom kellett, hogy hazaérkezzen. De nem jött. Már a vizet is feltettem főni, gondoltam előbb utóbb úgyis hazajön... Aztán jó kis késéssel bejelentkezett egy cukrászdából, hogy vegyen e valamit. Édességet túrógombóc után???
Visszamentem dolgozni, és ahogy közeledett az ebédidő, az én parám egyre nagyobb lett. Féltem hazamenni. Egyszerűen nem tudtam, hogy mi lesz. Nem tudtam, hogy mi vár otthon. Azt mondtam, hogy dél - fél egy között érkezem, ehhez képest fél 1-kor még az irodában voltam. Nagy nehezen összeszedtem magam és (a barátnőm határozott parancsára) elindultam. Még beugrottam anyuhoz, elmentem sütiért, és nagy nehezen hazaértem. A lépcsőházban 2x torpantam meg, de vettem egy nagy levegőt, és beléptem.
Ínycsiklandó illatok, terített asztal és a szőke herceg várt. Tejszínes gombakrém leves (fenséges) és túrógombóc volt a menü. Imádtam. Ilyen nincs is. Vagy valami varázsvilágba kerültem.
Ebéd után lementünk a Balatonra, vitorlázási céllal. Sajnos, mire leértünk, elromlott az idő, így meccsnézés volt. Aztán mégiscsak kihajóztunk. Kellemesen ringtunk a tavon. Az egész egy nagy harmónia volt.
Egy hekket áldoztunk fel éhségünk oltárán, majd hazafelé vettük útunk. Én vezettem. Ezúttal nem olyan gyalázatosan, mint múlt héten. Talán van még remény...
Meccsnézés közben újabb vágyak csaptak fel, melyeket sürgősen orvosolnunk kellett :)
Visszamentem dolgozni, és ahogy közeledett az ebédidő, az én parám egyre nagyobb lett. Féltem hazamenni. Egyszerűen nem tudtam, hogy mi lesz. Nem tudtam, hogy mi vár otthon. Azt mondtam, hogy dél - fél egy között érkezem, ehhez képest fél 1-kor még az irodában voltam. Nagy nehezen összeszedtem magam és (a barátnőm határozott parancsára) elindultam. Még beugrottam anyuhoz, elmentem sütiért, és nagy nehezen hazaértem. A lépcsőházban 2x torpantam meg, de vettem egy nagy levegőt, és beléptem.
Ínycsiklandó illatok, terített asztal és a szőke herceg várt. Tejszínes gombakrém leves (fenséges) és túrógombóc volt a menü. Imádtam. Ilyen nincs is. Vagy valami varázsvilágba kerültem.
Ebéd után lementünk a Balatonra, vitorlázási céllal. Sajnos, mire leértünk, elromlott az idő, így meccsnézés volt. Aztán mégiscsak kihajóztunk. Kellemesen ringtunk a tavon. Az egész egy nagy harmónia volt.
Egy hekket áldoztunk fel éhségünk oltárán, majd hazafelé vettük útunk. Én vezettem. Ezúttal nem olyan gyalázatosan, mint múlt héten. Talán van még remény...
Meccsnézés közben újabb vágyak csaptak fel, melyeket sürgősen orvosolnunk kellett :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése