Nem merem vállalni a "kezelést". Nem tudom, hogy meg tudok-e nyílni előtte annyira.
Vajon bízhatom-e benne? És különben is, miért csinálja?
És kérni is akar valamit...
Nem tudom, hogy belevágjak-e.
Most már kihívás. Meg tudom csinálni és meg is fogom csinálni. Az hogy mit kérek tőle cserébe? Tudom. Leírom egy papírra, most is ha kell. Berakom egy borítékba és akár oda is adom neki. Hogy őrizze, és ha sikeres leszek felbontsa. És örüljön annak amit lát. Mert, hogy mi van a papíron? Akkor már mindegy lesz.
De siettetnem fölösleges. Ha készen áll, majd szól.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése