2010. március 08.

Kirándulás volt. Nőnapi. Hívott 8.35-kor. Mint rendesen. :) Jó volt vele beszélgetni.

Képet küldtem neki rólam. Azt írta: "szép vagy". Nem ragozta, nem vitte túlzásba. Csak kijelentette. Jól esett.

Korábban a cége meghirdetett egy nekem testhez álló állást. Gondoltam, megtréfálom. Nem gondoltam, hogy be is hívnak :) Bár rendkívül érdekelne és nagy kihívás lenne, de nem szabad. Miatta és a saját élete miatt. Valószínűleg kinyírnám magam érzelmileg. Lemondtam.

Szabadidős programként elmentem vásárolni. És feltűnt egy férfi parfüm. Kb. 100-ból csak ez az egy. Megszagoltam. Az ő illata volt. Megvettem. Talán hogy kínozzam magam? Csak szeretnék érezni belőle valamit, ha már olyan messze van. Nem vagyok normális.

Parfüm témában sms váltás. A végén pedig kibökte: "Nem a parfümöd, hanem a lényed volt az". Mármint ami megfogta.

Hmm.

Az előző nap fizikailag lenullázva indultam haza. Új sport, felkészületlen izomzat, de jó. Jól eső fájdalom a lábamban és amúgy mindenhol. Kocsiból kiszállni is alig bírok. Merre menjek? Áhh reménytelen. Időben Pesten kell lennem. Na mindegy, majd felhívom. Most? Nem lehet és ha alszik, pont a gyerekkel. Nem akarom felkölteni. Én is mindig ilyenkor aludtam a gyerekeimmel.

Na mindegy majd holnap. Húha mindjárt hazaérek. Utasokat kiteszem, elindulok. Csak ne lenne ilyen rohadt messze. Hazamegyek. Mesélek. Alszok. Aztán álmodok.

8.35 Nem hagyhattam ki. Igazán az a rosz, hogy nem egy órával korábbi időpont alakult ki, mert ez az idő sokszor nehezen tartható a megbeszélések miatt. Mindenesetre, biztos vagyok benne, hogy Ő is nézi az óráját. Ezért igyekszem megfelelni a nem létező elvárásnak.

Nőnap, nem értek egyet az intézménnyel. Több okból sem. Szerintem a nő egyenrangú partner. Nem hiszek a "364 nap a férfiaké" szövegben sem. Nincs férfinap, és én nem szülhetek gyereket. Persze, hagyom az ünneplést menni a maga módján - ez az én felfogásom, nem kényszeríthetem másra. Ő is kirándul a barátnőivel. Jó hangulatban van. Örülök neki. Túl van a pénteki napon.

Nagyon jól néz ki a képen. Gyönyörű háttér is. De miért szivatja magát az illatommal? Megszagolja, aztán mi történik?

Aztán lemondja az interjút. Pedig különleges élmény lett volna. Esélyes lett volna. És mi lett volna ha itt dolgozik? Izgalmas kérdés. Szerinte kinyírtuk volna egymást. Szerintem még mindig nem ismer.