Nagyon zsúfolt hét volt. Többet kellett távol aludnom mint otthon. Aztán még egy alkalom bejött. Beszélgettünk az aszisztensemmel, hogy persze oda is el kellene menni, de a feleségem biztosan kinyír, ha még egy éjszakára eltűnök otthonról. Azt mondta, megpróbálja elrendezni a meghívókkal, hogy feleségestül mehessek. És persze elintézte. Ennek így kellett történnie. Sem addig, sem azóta nem mentem vele egyetlen ilyen helyre sem.
Szóval megérkeztünk, lepakoltunk és elindulunk az étterembe. Mivel ismerősök mellett nem volt hely, ezért kettesben leültünk és falatoztunk. Általában az ilyen rendezvényekre nők sem nagyon járnak, jók meg különösen. Azonban ez ma másként sikeredett.
Csak ültünk és jöttek befelé csajok. Nem tudom, honnan és hová, de csak jöttek, és persze mind elvonult mellettünk. Láttam, hogy a feleségem is kezd erre felfigyelni, majd amikor bejött egy szőke hajú csaj ciklámen csikokkal megbolondítva, nem bírta tovább. "Nem jöhetsz többé magadban ilyen helyre. Eddig mindig azt mondtad, hogy itt nincsennek jó csajok. Erre tessék. Nézd meg azt a szőkét. Nekem te ne magyarázz..."
S valóban az a szőke valahogy figyelemre méltó volt. Könnyed, energikus, mosolygós. Persze megfigyelni nem lehetett, hiszen nem voltam egyedül és nem kívántam további jogalappal szolgálni...
Aztán felment a szobába én meg beültem az előadásra. És jött a szőke. Én általában igyekszem hátul ülni, mivel így is mindent látok, illetve a széksor szélére, ha ki kellene mennem telefonálni, akkor ne okozzak túl nagy feltűnést. Szóval ülök nyugodtan, és ő jön. Telefonált. Aztán rámnézett. Gyönyörű szemei voltak. És nézett. Aztán elfordult, leült és többet rám sem hederített. Nem volt ideje, mert egyfolytában nyomta az sms-eket. Egyfolytában. Szerintem fogalma sem volt arról, hogy miről beszél az előadó. Aztán eltűnt. Pedig még nézegettem volna...
Jött a vacsora, kíváncsi voltam erre előkerül e mert igen kellemesnek ígérkezett a program. Jó volt a társaság. Ismerték is egy páran, sőt mondták is egymásnak, hogy kár hogy nincs itt, de nem tudott jönni.
Másnap sem került elő.
Persze Ő már erre nem emlékszik. Szerintem a feleségem sem. És ez így jó.
2010. április 6., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Tényleg nem emlékszem Rád :(
VálaszTörlésBocsi :)
Mint már többször is mondtam, a barátnőm lelkét masszíroztam sms-ben. Aztán haza kellett mennem, mert már előző nap sem aludtam otthon. És engem is kinyírt volna a családom...