2010. április 16., péntek

Remélem, csitul

Reggel 7-kor már emlékeztettem, hogy a tőle kapott virágom ne felejtse el konzerválni.

A megszokottnál korábban hív. Kb. fél órát beszélünk. Az ajtóm előtt már áll a sor (3 napig nem voltam), de nem tudom letenni.

Elég sok minden volt délelőtt. Kicsit kellett, hogy kiszakadjak, így egy hirtelen ötlettől vezérelve beültem az autóba, és elmentem megnézni a hajóját. Nem kellett sok idő, és megtaláltam a kikötőben. Küldtem neki egy mms-t, hogy lássa, biztonságban van. Gondoltam, hogy leesik a székről, ha meglátja…

Kis idő múltán felhívott, beszélgettünk újfent. Tényleg megleptem az mms-sel.

Kaptam tőle egy padlizsánkrém receptet. Most épp azzal küzdök. Remélem, hogy sikerül, és büszkén küldhetek róla képet neki.

A hétvége és a jövő hét eleje csendes lesz, és úgy tűnik, hogy csak 2 hét múlva találkozunk. Most kikapcsolódni megy a társával. Szívből remélem, hogy sikerül egymásra hangolódniuk és az áhított kisbaba is megérkezik hozzájuk. Tudom, hogy nekünk akkor végünk, de mégiscsak ez az életük rendje…

Valahogy csak kibírom ezt a hétvégét is. Csak ne tudnám, hogy olyan közel lesz…

Természetesen a virágot nem felejtem el felvinni. A bort és a pezsgőt már előző délután elrejtettem. Remélem sikeresen... Vízbe teszem és egy fél óra múlva áll mint a cövek khmmm... büszke vagyok rá... De kinyílni nem akar. Egyeztetés után gyengéd erőszak, hogy egy picit megnyíljon, aztán be a présbe. Meglátjuk mi jön ki belőle.

Megbeszélések. Egyik helyről a másikra, aztán jön egy mms. A hajóm képével. Vezetek, meg kell állnom. Hogy kerül ez a kép hozzá? Honnan szerezte meg? Csak nem elment a kikötőbe? Hogy találta meg? Az érzések megrohannak, de még nem hívhatom föl. Nem tudom feldolgozni, csak egy jóleső gombóc jelenik meg a gyomromban.

Aztán megbeszéljük... bő egy órában... aztán elbúcsúzom... a hangja más mint amilyen lenni szokott... akkor még nem tudtam miért... most már tudom mi járt a fejében.

Csak egy megjegyzés: Rövidesen matróz leszel...

És még egy: a hajón a kapitány élet és halál ura...

+1: remélem nem csitul.

2 megjegyzés: