Várakozás

Itt ülök, fogalmam sincs hol. Ettem egy jó levest, ittam egy hosszúlépést. Testileg rendben vagyok. Fárasztó nap volt, nem aludtam rendesen, reggel fejfájás a front miatt. Aztán hosszú utazás, unalmas tötyörgés a csúcsforgalomban. A kikötő viszont csodálatos volt egész úton zuhogott az eső, ott azonban verőfényes napsütés. Ahogy azt szeretem. Amilyen mindig is a víz. Mindig megnyugtat és feltölt. A hajó vízen, a motor pöccre indul. Komoly gond már nem lehet. Egyre közelebb kerülök az estéhez. Nagyon várom.
Mivel vezetnem kell még most kólát kortyolgatok, hogy teljen az idő. Várok, és nem tudom mire. Fogalmam sincs mi fog történni, hol fog történni, és azt sem tudom mennyi időt kapok.
Délután a másik hajót is beüzemeltük. Annak ellenére, hogy az előző tulaj mégsem tudott eljönni, a segítségekkel együtt elég hamar sikerült rendet teremtenünk.
Szép az a hely, fogok arra is járni a jövőben gyakran.
Hogy mire várok? Nem tudom. Azért vagyok ma itt, mert ezt a napot találtuk a legkönnyebben kezelhetőnek. Folyamatos ötletelések, érzelmi, praktikus és egyéb megfontolások után jutottunk el arra a pontra, hogy 10 percre vagyok tőle. Ez jó, mert tudom, hogy rövidesen látom. Hogy azután mi lesz azt nem tudom. Terjeng a homály és a polinomiális együtthatók egymást kergetik ebben a túldimenzionált világban.
Igen a mi világunk ilyen bonyolult. Nehéz ezt olykor megemészteni. Talán én látom túl egyszerűen a világot.
Nehéz hétvége után. Nem. Több mint nehéz hétvége után, megbékülve telt a hét eleje. Igaz Ő már nem tudja mivel bántott meg igazán. Talán jobb is. El akarom felejteni. Az, hogy bármely időpontban, bármely témáról gördülékenyen és könnyedén tudunk beszélni nagyon jó érzésekkel tölt el. Úgy érzem hallgat rám. De ha lerobbantja...akkor tévedtem.
Ma sem leszek más mint korábban. Nem várok Tőle sem semmi extrát, remélem lassan levetkőzi a megfelelési vágyát. Teljesen fölösleges. Úgy szeretem ahogy van.
Nagyon jól esik, amikor valamiről megkérdezi a véleményemet és hallgat rám. Az is nagyon jó amikor én jutok az eszébe és velem osztja meg különös pillanatait.
Vívódásában nem tudok segíteni. Én tudom mit akarok. Ő is tudja csak azt nem tudja, hogy hogyan és mennyire. Ebben sajnos nem tudok segíteni. Ez az Ő döntése.
Valóban kellett, hogy ilyen jó legyen az a csütörtök? Azok az édes pillanatok megőrzödnek, vagy számára egy kötéltánc kezdetét jelentették?

Érdekes a felvetés. Csütörtökön, a nagy boldogság hevében úgy gondoltam, hogy igen, egy kötéltánc lesz. De aztán helyre tettem magam és most átálltam a "Carpe Diem" üzemmódra. Igazad van. A kincs fényét, amit egymásban leltünk, nem szabad rosszkedvvel tompítani. Élvezzük, hogy vagyunk egymásnak. És akkor lehet igazán jó. Mindkettőnknek. Viszont ha ez hosszú távon ilyen marad, akkor jaj mindkettőnknek :)

Nem látok a fejébe és talán Ő sem látja át, a saját maga által felépített elvárások, képzelt elvárások és szándékok közös metszetét.

Jó itt üldögélni. Kedvesek a vendéglátók. Közben dolgozom is, jönnek a telefonok, és a levelek.
A nagy kérdés mennyi időt fogunk ma együtt tölteni. Az eddig elhangzott elképzelések alapján elég tág a mezsgye. A maximum 9 óra. A minimum talán 3?
Érzem, hogy velem akar lenni, de mindenféle megfontolások mindig visszarántják. Nem erőszakolom magam rá, de azt hiszem érthető, ha minél több időt töltenék vele. Érezni akarom és látni. Nem csak hallani. Nem a szexről beszélek, hanem a jelenlétről. Persze...
Lassan hűl az idő és ismét innom kell valamit, különben kidobnak.
Kezdek pilledni. Lehet felveszem és elalszok? Az is jó. Nekem. Neki? Nem tudom, nem tudok kiigazodni.

Én március 4-én is csak aludni szerettem volna. Lehet, hogy hihetetlen, de engem az is boldoggá tenne. Bár a tapasztalataim nem ebbe az irányba mutatnak...

Elmesélte mit evett, mi történt és hogyan. Mi történt a barátnőjével...az egy másik blog tárgya lehetne.
Felfordult a világ és nem tudjuk mi a helyes. Bevállalós férfiak, bevállalós nők.
Ha így folytatom nem lesz alvás, sok lesz a koffein.
Ha még ezt is elolvastad jelentkezz egy sörért... Tudom, hogy nem szereted:)
Fizettem. Még egy félórát kihúzok itt de aztán mennem kell.
Mikor fog hívni? És mit fog mondani? Lesz újabb variáció? Ma eddig 5 volt. És persze számtalan elbizonytalanodás. Egyszer nekem kellett döntenem. Megtettem, de csak 1 óráig volt érvényben.
Ahogy lesz úgy lesz. Látni fogom és megölelem. Ennyi idő csak lesz :)
Visszatérve a csütörtökre. Mi a fenét kellene másképp csinálnom. Legyek unalmasabb? Ne beszéljek. Azt éreztessem, hogy nekem ez nem is olyan fontos? Hogyan legyek más, ha ilyen vagyok? Vagy többnek lát mint ami vagyok?

Szerintem Te nem tudsz unalmas lenni. Szeretem hallani a hangod és ahogy beszélsz (bár nagyon kell koncentránom :)). Ne legyél más. Csak legyél önmagad. A szárnyaló, lángoló önmagad. De ha épp nem szárnyalsz, vagy szomorú vagy, én akkor is melletted leszek.

Lehet szabályokat kellene felállítani. Egy héten csak 3x hívom fel. Maximum beszélgetési idő 30 perc.

Többször belegondoltam a kivitelezésbe. De nem találtam jó megoldást :(

Ez nagyon hülyén hangzik. Ha meg akar velem osztani valamit akkor ne vegyem fel az előírt időn túl? Irreális.
Azt is mondta nekem, hogy húzzak le neki egy taslit és mondjam meg, hogy mi legyen. Jó.
Csak ez nem én vagyok. Én egyenrangúként tudom kezelni, vagy sehogy. Nem tűröm tartósan, hogy nekem diktáljanak és elvesztem az érdeklődésemet, ha mindig az történik amit én akarok.
Bár vannak pillanatok, amikor ez a célravezetőbb. Abban a pillanatban. De nem az másnap. Vagy harmadnap.
Akkor most merre megyünk? Meg kellene értenem. De nem értem. Hétfőn reggel vs. szerda délután.
Vagy csak egy lökés kellene, hogy minden a helyére kerüljön? Persze ez az a hely ahova szerintem kellene, hogy kerüljön. Lehet, hogy Ő szerinte más helyre kellene kerülnie.
Remélem világos.

Bár én egész másra gondoltam, most, hogy már elmagyaráztad, már világos.

Lassan célegyenesben...Mindjárt zéró idő. Ebben az a rossz hogy mindezidáig nem vártam a hívást. Most viszont percenként fogom nézni az órát és azon gondolkodni, hogy miért nem hív már. Mint a szamár "Ott vagyunk már?...ott vagyunk már?..."
Ja hol is?
Na megyek. Sör a hűtőben :)