Vita 2.

Reggel meg merészeltem kérdezni, hogy várható-e, hogy megkapjuk az ígért pénzt, hogy ki tudjuk fizetni a ház önrészét, s ha nem, akkor van-e alternatíva. Eléggé felháborodott a kérdésen. Nem értem, hogy miért. Az lenne gond, ha nem foglalkoztatna a dolog, és úgy tűnne, mintha az egész balhét ráhagynám. Ez nem én vagyok. Lehet, hogy ez gond, de én ilyen vagyok. Anyagi ügyekben nincs barátság és elég sokat buknánk, ha ez nem jönne össze. Nem tetszett, ahogy kezelte ezt a kérdést. Személyes sértésnek vette. Pedig egyelőre én vagyok az, aki a nagyobb kockázatot vállalja az egészben. Én elhiszem, hogy az eddigi asszonyok ezzel nem törődtek, de bennem ennél több felelősségérzet van. Miután kipréselt magából egy lerázós választ, kértem, hogy ne legyen a továbbiakban ilyen kölcsönadogatás. Pláne ne idegen és tróger embereknek. Erre teljesen felháborodott, hogy egyébként mit képzelek, hogy ebbe beleszólok. Azt gondolom, hogy teszek annyit a közöshöz, hogy megbeszéljünk ilyen dolgokat. És ha annyit nem érdemlek, hogy megbeszéljük, akkor nincs miről beszélnünk. Alapvető bizalmi kérdés, hogy az ilyen dolgokat megbeszéljük. Ha pedig nem beszéljük meg, és a megkérdezésem nélkül nyúl a közös kasszához, az bizalomvesztéshez vezet. Ezt akarod? Ezt kockáztatod. Megéri? Én nem gondolom. Ha szerinted igen, akkor elhamarkodtunk bizonyos dolgokat. De úgy tűnik, hogy ez még időben kiderült. Az gondolom, hogy van alternatíva. De akkor aszerint kell élnünk. Csak eddig nem ebbe az irányba mentünk. Mivel az eddigi cselekedetek azirányba mutattak, hogy közös kassza, minden egy helyen és közös elosztás, azt gondoltam, hogy így lesz. Amennyiben nem beszéljük meg az anyagi dolgokat, akkor más, egyértelmű elszámolási módot kell találnunk. De akkor beszéljük meg és kössünk kompromisszumot. Nem gondolom, hogy a nyakunkba vett teher ismeretében pénz kellene osztogatnunk. mindenféle fura alaknak. Közel 11 milliós hitel van a nyakamban. Én viszem a bőröm a vásárra. Értünk. A családunkért. Ezt kockáztatnád? Csak azért, mert nem éreznéd jól magad egy olyan szituban, ahol nemet kell mondanod egy idegennek, mert ne adj isten, megbeszéld velem? Tök egyszerűen le lehet ezt rendezni. Nincs és kész. Kinek mi köze az anyagi dolgainkhoz? Ha neki nincs, nekünk miért kellene, hogy legyen? Ezt megnyugtatóan le kell rendezni. Számomra elfogadható a külön kassza is, de akkor aszerint kell tervezni és megbeszélni. Szerintem fontos ez egy kapcsolatban. Nem akarok anyagi viták miatt sem vitázni sem elválni. Sarkallatos kérdés. Ha ez nem elfogadható számodra, én elfogadom. És ha elbizonytalanodtál, azt is. Akkor inkább ne házasodjunk össze. Még le tudjuk mondani.