2011. augusztus 26., péntek

Sátorozás

Mivel nagyon jó volt az idő, megbeszéltük, hogy a Balatonon alszunk. Mivel a gyerek még nem tud úszni, veszélyesnek láttam volna a hajón aludni, hiszen ha pisilnie kell éjjel, akkor nem tud kimenni, így a sátorozás mellett döntöttünk.

Munka után elindultunk, így viszonylag időben leértünk. Ismét várni kellett rá. Nem kevesebb, mint 3 órát. Én még elviseltem volna, de ugye a gyereket le kellett foglalni, ami elég fárasztó volt. Többször is hívtam, de ki volt kapcsolva. Rossz gondolataim voltak.

Aztán mikor megérkezett, szánta-bánta a dolgot. De ez nekem nem elég. Állandóan én várok rá, és nem keveset. Végülis azért mindig megérkezik, de akkor is rossz érzés.

Megemlítette, hogy szívesen venné, ha holnap elmennék vele Balatonfüredre, bemutatna a barátainak, akiket még nem ismerek. Abban a lelkiállapotban ezt nem tartottam olyan jó ötletnek, hiszen már emiatt volt tegnap egy vita, és nem akarom, hogy bármit is akarata ellenére tegyen.

Elmentünk vacsorázni, majd a fiúk felállították a sátrat és elaludtunk. A gyereknek óriási élmény volt :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése