Magam sem fogalmazhattam volna meg jobban

Sokszor és sokat eszembe jut ez a házasság téma. Nem az esküvő miatt, hanem inkább a gyerek miatt. Tőlem ne kérje senki a papírt, hogy ki a gyerek apja...

A csajokkal sokat beszélgettük erről és elég eltérőek a vélemények. Látom, hogy kik azok, akik stabilan és jól érzik magukat a kapcsolatukban, és látom azokat is, akik nem. Azt gondolom, hogy az a nő, aki állandóan azt hajtogatja, hogy ő nem akar férjhez menni, az hazudik.

Ennek megvan a tudományos magyarázata is. Az alábbiakban olvasható. A szívemből beszél, magam sem fogalmazhattam volna meg jobban:

"Súlyos gond ez a mai, családot alapítani vágyó férfiak és nők gyakran belefutnak. Ők azok, akik a munka értelem, öröme mellett nélkülözhetetlennek tartják a magánélet harmóniáját. Szeretnének családot. Szeretnének úgy élni, hogy van bizalom, szolidaritás, egymás iránti valódi érdeklődés. Van öröm egymásban. Szóval a rövid távú élvezet, a pillanatnyi győzelem egyre sivárabb önelégültsége vagy az azonnal szerelembe estem mámor helyett más értékek alapján élnének. Az összetartozás, a szeretet-szerelem összetett érzésének a híveiként keresik a testiség mellett a valódi kapcsolat 3 lábú stabilitását. Mi is ez a stabilitás?

1. A megmagyarázhatatlan testi vonzalom
2. A szociális közegben való együttműködés (barátok, kultúra, családtagok elfogadása)
3. a közös célok, értékek megvalósítsa, melyek elérésében a támaszt a másikkal együttes élményben keresik. Olyan közös célokban képesek egyezséget kötni, melyekről tudják, hogy egyedül nem érnék el

Egyszerű ez a hármas értékrendszer. Belátható, hogy a férfi- és a női életút beteljesüléséhez ebben a mintázatban a férfi és a nő egymásra vannak utalva. Nembeli lényegük megéléséhez a függés vállalása szükséges, sőt, nélkülözhetetlen.

A férfi-nő kapcsolatban az egyénnek rendelkeznie kell a kötődés képességével, hogy a másikban tükröződve lássuk a saját utunkat, saját hitelességünket. A kötődés morális kérdés is, nem csak érzelmi folyamat.

Ez nem jelenti azt, hogy az egyén emellett ne rendelkezzen a függetlenség igényével. Az a gond, hogy a mai világ magasra értékeli az autonómia, a versengés, a siker-győzelem, azaz az indivíduum létet, és leértékeli a függés, a kötődés világát. Mintha utóbbi a gyermeki világ része lenne, melyet egy felnőttnek ki kell nőnie, hogy elérje a függetlenségét.

Nagy csele természetnek, hogy akár férfi, akár nő vagy, szükséged van a nemiséged átéléséhez a másik nemre. Ehhez érintkeznetek kell egymással a szociális szabályok betartása mellett.

A kérdés azonban a találkozások valódi célja. Csakis a nemiséghez vagy a nembeli lényeged megéléséhez, annak fejlődéséhez keresed a másikat? Azaz vállaljátok-e mindketten a kötődést?"