Viszonylag korán érkezett a lányokkal együtt, akik meglepően kedvesek és segítőkészek voltak. Mindenesetre nem bíztam el magam, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy azért ennyire nem idilli a dolog.
Már pénteken este is segítettek, valamint szombaton is a süti sütésben.
Anyukám 60. szülinapját ünnepeltük a vendégházban. Mi korán kimentünk díszíteni meg kinectelni.
Szépen elment az idő semmilyen konfliktus sem volt. Előkészültünk a bulira, majd vártuk az ünneplő sereget, akik szerencsére időben megérkeztek. Mivel nagyjából mi voltunk a házigazdák, így sürögtünk-forogtunk. A buli nagyon jól sikerült. Szerintem mindenki jól érezte magát. (Aki nem, az pukkadjon meg.) Táncoltunk, énekeltünk, nótáztak, még az anyukámat is megtáncoltatta, így én mosogattam. A lányt meg majdnem kiházasították :)
Hajnali kettőig tartott a buli. Aztán kezdődött csak a java. A drága ugyanis bosszút akart állni a múlt hétért, de a fagyi visszatnyalt :) Ennek megfelelően elég csúfondárosra sikerült az éjszaka és a másnap reggel. Ápoltam, együtt éreztem vele. Még gyógyszerért is elmentem neki.
Koradélután indultak útnak. Mint később megtudtam, nem jutottak sokáig, ugyanis karamboloztak rögtön azután, hogy elváltunk. Mert engem figyelt.
Nem kért segítséget, csak este mondta el. Pedig én éreztem. Későn telefonált.
2012. január 22., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése