Álomotthon

Én feladtam már, hiszen sok 18 millió forint. Sokat sakkoztam, de egyszerűen a körülményeket figyelembe véve nem vállalhatjuk. Most még oké, de ha gyesen leszek... Délelőtt küldött nekem egy rakás ingatlant, de mindegyikben láttam valami gondot. Régi, ronda, rossz a fűtés, stb., stb. Volt olyan, mit meg sem néztem, mert eleve kizártam. Aztán este, amikor hazajött, akkor beszélgettünk sokat. Én már ugye lemondtam a rönkházról, de ő nem adta fel. Mondtam, hogy nagyon sok a részlet. Mondta, ne aggódjak. Aztán elővezettem a gyerektartásos dolgot is. És nem sértődött meg, sőt, azt mondta, hogy jó ötlet, csak nem kivitelezhető. Aztán kérte, hogy nézzük meg azokat a házakat, amiket kigyűjtött. Nagy nehezen ráálltam. Az első 7-ből 2 maradt versenyben, majd jött az, amit ő kivastagított, míg én el sem olvastam, mert a városban volt. Rávett, hogy olvassam el. És első olvasatra, a képek láttán felkeltette az érdeklődésemet. Gondoltam, addig üssük a vasat, amíg meleg, úgyhogy az ingatlan közvetítőt kizárva, keressük meg a házat, hiszen a falu nem olyan nagy, hogy ne találnánk meg. El is indultunk. Hamar odaértünk. Beértünk a faluba, na, merre. Ő mondta, hogy jobbra. Már tekertem a kormányt, amikor megláttam, hogy másik irányban van a központ. Aztán a következő kereszteződésnél ő mondta meg, hogy jobbra. És egy újabb kanyar után megtaláltuk. Valaki odavezetett minket... Mint megtudtuk, előző nap tették fel a házat a netre és mi vagyunk az első érdeklődők. Kedvesek voltak nagyon, mindent elmondtak nekünk. Egyből beleszerettünk mindketten. Közös otthon. Azt mondta, hogy átvisz a küszöbön...