Varratszedés

Tekintettel arra, hogy a hét jelentős részében itthon pihentem ki a betegséget, nem autóval mentem varratszedésre, hanem buszoztam. Hmm. Elég idegesítő volt, hogy az elején minden görbe fánál megállt, de azért szerencsésen odaértem. Kis késéssel jött is értem. Miután túlestünk a kellemetlenségen, teljesítettük a küldetésünket is, hazafelé vettük az útirányt.

Az úton megkívántuk egymást. Miközben beszélgettünk arról, hogy mi fog este történni, szépe reagált is a testünk, így ennek megfelelő letértünk az autópályáról, fittyet hányva arra, hogy világos van és hogy nincsenek még bokrok, amik mögé jótékonyan el lehet bújni. Végülis nem tartott sokáig a dolog, és egyöntetűen megállapítottuk, hogy ez az autó kisebb, mint az elődje.

Este közösen készítettük a vacsit és eszegettünk. Az este ezúttal is szex-szel ért véget, s mivel elég fáradt volt, így egyoldalúra sikeredett.

Reggel korán keltünk, mert nem tudod aludni és jó szokásához híven engem is felébresztett. Beszélgettünk. Közölte velem, hogy alapvetően nem vagyok hisztis, de amikor rám jön a bolondóra, akkor hisztis-raplis boszorkány vagyok. Ez eddig is tudtuk. Aztán miután véleményt alkottam Reneé Zellwegerről (malac a feje), megtudtam, hogy én sem vagyok egy matyóhímzés és ráadásul még sárkány is vagyok. Hát. Vérig sértett. Aztán persze utána nem győzött bocsánatot kérni.

Délután elmentem a fotóshoz, egyeztetni a fotózást. Gondolkodási időt kért, de azért az alapokban sikerült megállapodnunk. És őt is érdekelte a dolog...

hisztis raplis boszorkány