Hétköznapi hétvége

Délután voltunk a keresztfiamnak átadni a húsvéti ajándékot. Kicsit örülök, hogy nem ért haza, mert nem éreztem igazán jól magam. Először is azért, mert tudtam, hogy minden mondatom rövid időn belül a volt férjemnél fog kikötni, amit aztán ő jól kiforgat majd. Ezen kívül a keresztgyerek egy hisztis, verekedős kis majom, aki egyfolytában ütötte az én gyerekemet (aki persze hagyta, mert az anyja arra tanította, hogy nem bántjuk a kisebbet). Aztán pedig beleképzeltem magam a komasszzonyom helyébe. Egyik pici-másik kicsi. Bizony nem könnyű. De nem szeretnék 2 kisgyerekkel olyan egyedül lenni, mint ő. Gyakorlatilag csak magára számíthat. És olyan céltalan sem szeretnék lenni, mint ő. Lassan tényleg bele kell fognom abba a vállalkozásba.

Időben jött. Szokás szerint vacsorával vártam. Mondanom sem kell, hogy a múlt heti kisebb hullámvölgy után ismét nem tudtunk betelni egymással.

Szombaton reggel elmentünk a városba, majd főzőcskéztünk, hiszen anyukámék voltak az ebédvendégeink. Nagyon jól sikerült mind az ebéd, mind a beszélgetés. Anyuék kinyilatkoztatták, hogy nem jönnek velünk nyaralni. Sebaj. Így legalább nem szólja el senki magát a második feleségről.

Vasárnap viszonylag korán kettesben maradtunk. Békés filmnézésnek indult a dolog. De aztán fülledt erotikába fulladt a dolog. Olyannyira, hogy az ágy is összeesett alattunk, amit persze később azért sikerült megjavítania.