2011. április 22., péntek

Hétköznapi romantika

Ismételten a nagyvárosban kellett dolgoznom. Megbeszéltük, hogy munka után szólok neki és együtt ebédelünk. Így is lett. Miközben vártam, szétnéztem néhány boltban. Találtam is a kedvenc üzletemben 2 ruhát, de nem tudtam eldönteni, hogy melyiket vegyem. meg. Régen megvettem volna mindkettőt, de azért a spórolás hatása megmutatkozik már rajtam is. Bár nekem az egyik jobban tetszett, megadtam neki az esélyt, hogy ő dönthessen. Nyilván nem azt tetszett neki jobban, amit én néztem ki, ennek megfelelően nyilván megvettem azt, amit első felindulásból is megvettem volna.

A ruhaboltban nézegetett nekem egyéb ruhákat is. Tényleg nagyon szépek voltak, de alkalmiak. Nem akartam vásárolni a ruhásszekrénynek. Meg aztán eléggé közelítettek egy olyan ruhához, amit egy bizonyos alkalomra képzeltem el magamnak.

Aztán megebédeltünk, majd napszemüveget néztem neki. Mission Impossible :) Bár találtunk egy nagyon jót neki, pont az enyém fiú ikertestvérét, de számára nem volt megfelelő ár-érték arányú. Ennek megfelelően az egyik népszerű népboltban nagyon szuper áron sikerült egész elfogadható szemüveget venni neki.

Aztán én még folytattam a vásárlást. Sikerült több marina cuccot is vennem. Örültem neki, mert jól érzem magam bennük. Aztán mivel kiderült, hogy a másik randim meghiúsul, elmentem vásárolni a Kikába. Nem vettem sokkal több mindent, mint ami a bevásárló listámon volt, és mikor mentem fizetni, hívtam, hogy indulhat. Az volt az első kérdése, hogy hozzon-e pénzt :)

Kora este elmentünk Fehérváron sétálni. Megnéztük a belvárosi látnivalókat, majd lepihentünk egy kicsit. Itt megszólított minket egy kissé kapatos fiatalember és közölte velünk, hogy milyen szép pár vagyunk és mennyire összeillünk...

Meghát ugye nem jött meg időben... Kicsit meg is ijedtem. De azért szerencsére bepótolta. A mázlistája. Még a természet is vele van egy jó kis szex ügyében.

2011. április 20., szerda

Hánibáni

Sikerült teljesen hülyét csinálni magamból.

Az úgy volt, hogy egy kicsit átvariáltuk a találkozásainkat, így már kedden jött, mivel én csütörtökön úgyis megyek hozzá.

Napközben már huncutkodott, mindenféle árakat kalkulált és átváltószámokat hozzá. Aztán eszembe jutott, hogy mi egyszer egy buliban nyuszifüleztünk. Gondoltam, feldobom az esti hangulatot egy kicsit. Hát sikerült...

Munka után gyorsan lerohantunk kenyérért, hogy maximális legyen a parizeres szendvics. Aztán mosás-vasalás, majd kiruccanás a barátnőhöz a nyuszifülekért. Ott kis időzés, játék, iszogatás, majd rohanás haza.

Közös vacsi, fürdés, szappanopera-nézés. Eléggé vacilláltam, hogy meg merjem-e tenni. Aztán erőt vettem magamon. Bezárkóztam a hálóba és magamra öltöttem a villogós nyuszifüleket. Hát. Majdnem összeestem a röhögéstől. Lecseréltem a rendes rózsaszínre, majd felaggattam a nyuszi farkat is. Megfogtam a korábban már megpucolt répát és beálltam a szobaajtóba. Annyira el volt mélyülve a szarkeverős játék nézésében, hogy sípolhattam egy darabig a farkincámmal, mire észrevett. Aztán röhögtünk egy jóízűt közösen.

Az estét ismét egy kiadós szeretkezéssel zártuk, bár ő cölibátust fogadott.


2011. április 18., hétfő

Hedonizmus a köbön

Az úgy volt, hogy pénteken kanbulizik a barátaival és csak szombaton délelőtt jön. Ehhez is tartottam magam, bár az esti kommunikáció nem volt a megszokott. Éjjel felébredtem, és láttam, hogy nincs tőle sms. Amikor még szeretett, meg sem álltunk az sms-ek küldésében. Aztán mikor majdnem elaludtam, hallottam, hogy csippant a telefon: jelezte, hogy már a közelben van. Nem is értettem, hogy mi ez, hogy mi történt. Pláne, mert nagyon nem szeretem, amikor kapatosan vezet.

Mint kiderült, szerencsére semmi, csak hazavágyott a pici szíve. Jól elkapott... Aztán alvás, már amíg a gyerek engedte. Én elmentem friss, finom kenyérért neki, de ez sem nagyon hatotta meg. Végül is megreggeliztünk, majd ő többnyire aludt, míg én készülődtem a barátosném meglepi bulijára.

Majdnem elkéstünk, de szerencsére zökkenők nélkül elrendeztük a dolgokat. Nagyon édes volt, egyből kezébe vette a fakanalat, és élére állt a kaja-szekciónak.

A meglepetés nagyon jól sikerült. A sok gyanakvást tényleg sikerült elaltatni, így tényleg szóhoz sem jutott az ünnepelt. A buli nagyon jó hangulatban telt. Persze a csajok faggatóztak, de azért dicsérték is :) Szerintem ő is jól érezte magát. Számára meglepő volt, hogy a csajok az összetartó erő. Ő másként szokta meg. Nagyjából éjfél után befáradt, úgyhogy hazamentünk aludni. Na persze amikor az ágyba értünk, már mindjárt nem volt olyan fáradt...

Korán ébredtünk, majd visszaaludtunk. Ez olyan jól sikerült, hogy nagyon durván elaludtunk, így csipkedni kellett magunk, hogy időben leérjünk a Balatonra.

Zökkenőmentesen rendeztük a hajót, amíg töltődött az akkumulátor, a szigeten piknikeztünk. Hozott a drága saját kezűleg készített szendvicset, amit aztán megfejeltünk egy kis orosz pezsgővel és eperrel. Jöttek a népek, csak néztek, a nők mind engem irigyeltek :) A pasik meg őt utálták...

Eléggé le voltam lassulva, nem nagyon vettem az adást, több témában is kiakasztottam, de sikerült szerencsésen vízre tenni a hajót. Olyannyira, hogy még ki is tudtunk hajózni. Nagyon kanos volt a drágám, sokat próbálkozott, de csak azért sem hagytam magam.

Aztán elindultunk haza, útközben beugrottunk estebédelni az én kedvenc olasz kajáldámba. Kerthelyiség, napfény, rosé, leves, lasagne... Kell-e ennél több? Bár egy tiramisu jól esett volna, de megálltam...

Otthon aztán megsűrűsödött a program, jöttek rokonok meghívni minket ballagásra, gyerek is előkerült... Este pedig a már megszokott rutin szerint jártunk el.

2011. április 15., péntek

Megbántva

Elég ritkán hívom telefonon munkaidőben. Eszembe jutott, hogy mi lenne, ha oldalas lenne vacsorára. Nyilván felhívtam. Már csörgött, amikor eszembe jutott, hogy esetleg tárgyal. Próbáltam eldöntendő kérdéseket fogalmazni, mert persze beletrappoltam.

Szépen megsült a kis oldalas, jól nézett ki. Hamarosan jött is. Hozott nekem tulipánt. Szépen megvacsoráztunk. Majd ő bepácolta a buli husit, miközben én a napi rutint folytattam.

Aztán közös sorozatnézés - pont, mintha 20 éves házasok lennénk.

Majd a műsor végén közölte, hogy most is borostás vagyok. Nagyon bepörögtem, mert csak miatta gyantáztam le (amíg bírtam), egyébként eszembe sem jutott volna. És baromira fájt (még most is sajog), még vérzett is, és akkor errefel megkapom a fikát. Még akkor is, ha igaz, másképp is lehetett volna közölni. Másnál biztos nem okoz ez gondot. Nálam igen. Nekem más nem okoz gondot. És el lehet dönteni, hogy melyik a fontosabb...

2011. április 13., szerda

Rándevű

Végre eljött az idő, amikor végre mennem kellett székesfővárosunkba.

A hivatalos programom nagyon jól sikerült. 100%-os találati aránnyal kerültem be a munkacsoportba. Kicsit bóklásztam a városban, majd lassan megérkeztem a randink helyszínére.

Amikor a parkolóhelyet kerestem, döbbentem rá, hogy ezen a környéken csattant el az első olyan csók, amelyben már mindketten részt vettünk.

Kicsit késett, de jó volt rá várni. Hamarosan meg is érkezett, de pólóban volt. Nem szeretem, amikor pólóban van (nem otthon). Aztán szépen megvacsiztunk, majd elindultunk átmeneti szállásunkra.

Útközben beugrottunk a madaras Tescoba, mert húsvéti ajándékokat akartam volna beszerezni, de vele egyszerűen horror vásárolni...

Aztán átmeneti otthonunkban tévéztünk, majd a másik felesége is megérkezett. Persze én már aludtam, de a lelkesedése felvert. Közös aktuális valóság show nézés, majd gyorstüzelés.

2011. április 11., hétfő

Szülinapok

Nagyon aranyosak voltak a kölykeink, amikor összekeveredtek. Az alábbi számot énekelték. Én pedig majdnem beestem a műszarfal alá, annyira röhögtem.


Eljött a nagy nap, amikor az ominózus buli megszervezésre került. Az előkészületekkel viszonylag hamar lezajlottak, zökkenőmentes volt a dolog.

Szerintem nem sikerült annyira jól, mint az előző, de a gyerekeknek annyira tetszett, hogy még egy órával megtoldották a dolgot. Mi eközben csendben kiszolgáltuk az igényeket.

Szombaton többször is áldoztunk a szerelem oltárán. Volt egy, amikor tök rosszul éreztem magam. Nem fizikailag. Lelkileg. Olyan érzésem volt, hogy használ. Persze ezt nem rejtettem véka alá.

Vasárnap délután hazavittük a csajokat, majd végre teljesítettük a régen várt küldetést: elmentünk haltepertőt enni. Nagyon finom volt, és a halászlé is. Már régóta vártam már.

Azért az érdekes, hogy a gyerekek nem nagyon hagynak minket magunkra. Valamelyik állandóan rajtunk lóg... Szerinte ez tök jó, mert azt jelenti, hogy szeretnek velünk lenni a srácok. Igaza lehet.

2011. április 7., csütörtök

Betegen

Már hétfőn reggel éreztem, hogy kapar a torkom. Sajnos estére be is lázasodtam. Sajnos az egész hét ennek a jegyében telt. Szerdán, amikor jött még eléggé rosszul voltam. Olyannyira, hogy a vacsorát is elszúrtam, mert elfelejtettem olajat önteni a krumplira, így az eléggé megszáradt. Ennek ellenére mindkét fiú megette.

Mivel én nem tudtam nyelni, főzött nekem gombakrém levest, ami nagyon jól sikerült. Közben megszerelte a netet, amit a kis hackerem kinyírt. Még a végén én voltam a rossz arc, mert lázasan nem segítettem neki. De azért a végén sikerült megoldania a dolgot.

Tett egy halovány kísérletet némi szexre, de belátta, hogy a halálomon vagyok.