Az úgy volt, hogy pénteken kanbulizik a barátaival és csak szombaton délelőtt jön. Ehhez is tartottam magam, bár az esti kommunikáció nem volt a megszokott. Éjjel felébredtem, és láttam, hogy nincs tőle sms. Amikor még szeretett, meg sem álltunk az sms-ek küldésében. Aztán mikor majdnem elaludtam, hallottam, hogy csippant a telefon: jelezte, hogy már a közelben van. Nem is értettem, hogy mi ez, hogy mi történt. Pláne, mert nagyon nem szeretem, amikor kapatosan vezet.
Mint kiderült, szerencsére semmi, csak hazavágyott a pici szíve. Jól elkapott... Aztán alvás, már amíg a gyerek engedte. Én elmentem friss, finom kenyérért neki, de ez sem nagyon hatotta meg. Végül is megreggeliztünk, majd ő többnyire aludt, míg én készülődtem a barátosném meglepi bulijára.
Majdnem elkéstünk, de szerencsére zökkenők nélkül elrendeztük a dolgokat. Nagyon édes volt, egyből kezébe vette a fakanalat, és élére állt a kaja-szekciónak.
A meglepetés nagyon jól sikerült. A sok gyanakvást tényleg sikerült elaltatni, így tényleg szóhoz sem jutott az ünnepelt. A buli nagyon jó hangulatban telt. Persze a csajok faggatóztak, de azért dicsérték is :) Szerintem ő is jól érezte magát. Számára meglepő volt, hogy a csajok az összetartó erő. Ő másként szokta meg. Nagyjából éjfél után befáradt, úgyhogy hazamentünk aludni. Na persze amikor az ágyba értünk, már mindjárt nem volt olyan fáradt...
Korán ébredtünk, majd visszaaludtunk. Ez olyan jól sikerült, hogy nagyon durván elaludtunk, így csipkedni kellett magunk, hogy időben leérjünk a Balatonra.
Zökkenőmentesen rendeztük a hajót, amíg töltődött az akkumulátor, a szigeten piknikeztünk. Hozott a drága saját kezűleg készített szendvicset, amit aztán megfejeltünk egy kis orosz pezsgővel és eperrel. Jöttek a népek, csak néztek, a nők mind engem irigyeltek :) A pasik meg őt utálták...
Eléggé le voltam lassulva, nem nagyon vettem az adást, több témában is kiakasztottam, de sikerült szerencsésen vízre tenni a hajót. Olyannyira, hogy még ki is tudtunk hajózni. Nagyon kanos volt a drágám, sokat próbálkozott, de csak azért sem hagytam magam.
Aztán elindultunk haza, útközben beugrottunk estebédelni az én kedvenc olasz kajáldámba. Kerthelyiség, napfény, rosé, leves, lasagne... Kell-e ennél több? Bár egy tiramisu jól esett volna, de megálltam...
Otthon aztán megsűrűsödött a program, jöttek rokonok meghívni minket ballagásra, gyerek is előkerült... Este pedig a már megszokott rutin szerint jártunk el.
Mint kiderült, szerencsére semmi, csak hazavágyott a pici szíve. Jól elkapott... Aztán alvás, már amíg a gyerek engedte. Én elmentem friss, finom kenyérért neki, de ez sem nagyon hatotta meg. Végül is megreggeliztünk, majd ő többnyire aludt, míg én készülődtem a barátosném meglepi bulijára.
Majdnem elkéstünk, de szerencsére zökkenők nélkül elrendeztük a dolgokat. Nagyon édes volt, egyből kezébe vette a fakanalat, és élére állt a kaja-szekciónak.
A meglepetés nagyon jól sikerült. A sok gyanakvást tényleg sikerült elaltatni, így tényleg szóhoz sem jutott az ünnepelt. A buli nagyon jó hangulatban telt. Persze a csajok faggatóztak, de azért dicsérték is :) Szerintem ő is jól érezte magát. Számára meglepő volt, hogy a csajok az összetartó erő. Ő másként szokta meg. Nagyjából éjfél után befáradt, úgyhogy hazamentünk aludni. Na persze amikor az ágyba értünk, már mindjárt nem volt olyan fáradt...
Korán ébredtünk, majd visszaaludtunk. Ez olyan jól sikerült, hogy nagyon durván elaludtunk, így csipkedni kellett magunk, hogy időben leérjünk a Balatonra.
Zökkenőmentesen rendeztük a hajót, amíg töltődött az akkumulátor, a szigeten piknikeztünk. Hozott a drága saját kezűleg készített szendvicset, amit aztán megfejeltünk egy kis orosz pezsgővel és eperrel. Jöttek a népek, csak néztek, a nők mind engem irigyeltek :) A pasik meg őt utálták...
Eléggé le voltam lassulva, nem nagyon vettem az adást, több témában is kiakasztottam, de sikerült szerencsésen vízre tenni a hajót. Olyannyira, hogy még ki is tudtunk hajózni. Nagyon kanos volt a drágám, sokat próbálkozott, de csak azért sem hagytam magam.
Aztán elindultunk haza, útközben beugrottunk estebédelni az én kedvenc olasz kajáldámba. Kerthelyiség, napfény, rosé, leves, lasagne... Kell-e ennél több? Bár egy tiramisu jól esett volna, de megálltam...
Otthon aztán megsűrűsödött a program, jöttek rokonok meghívni minket ballagásra, gyerek is előkerült... Este pedig a már megszokott rutin szerint jártunk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése