Nagycsaládos hosszúhétvége

Az előző nagycsaládos hétvége meghiúsult a röplabda miatt, így nem mi mentünk arra, hanem ők erre. Szerda éjjel érkeztek, elég későn, mert a temetőben is voltak. Csütörtökön reggel felkeltem, megkevertem a palacsintát és ő kisütötte. A lányai meg fintorogtak, hogy már megint palacsinta van. Hát. Ha rajtam múlik, többet nem lesz. Aztán kiderült, hogy megint röplabda van. Amivel persze megint megkavarodik a hétvége. Nem hiszem el, hogy előre nem tudják, hogy mikor lesz meccsük. Jó lenne, ha már tudomásul vennék, hogy nem csak ők vannak. Nem tartom jónak, hogy mindig mi alkalmazkodunk. Eztán nem fogok. Persze megint megkaptam, hogy én húzom ki magam a közös programokból. Nem igaz. Én nem akarom megjátszani magam. El kellene dönteni, hogy vendégek vagy családtagok a lányai nálunk. Mert akkor annak megfelelően kellene viselkedni. Aztán estére betelt a pohár, iszogattam, jól éreztem magam. Egyébként olyan mérges voltam, hogy már a válásnál tartottam. Annak ellenére, hogy beteg volt, azért áldoztunk 1-2x a gyermekcsinálás oltárán. Nem tudom, sikerrel járunk-e. Pénteken viszonylagos nyugalom volt. Bár vannak dolgok, amiket soha nem fogok megérteni. Szombaton este elmentünk egy lovagi tornával kombinált vacsorára. Nem értem, hogy miért kell utálni az egész világot. Nem értem, hogy miért kell mindenre pofákat vágni. Utoljára vittem el bárhová is őket. Innentől kezdve lehet ülni a számítógép előtt és ott zombulni. Nem érdekel. Ja, és a köszönöm szót nem ismerik. Nem akarom mondani, hogy az én gyerekem fele annyi idős, de meg tudta köszönni. Aztán kitaláltam, hogy mit szeretnék az összes ünnepemre együttvéve. Közölte velem, hogy előbb venne gyémánt gyűrűt, mint TAB-ot. Hmm. Csaj rajta. Aztán menet közben kitalálta, hogy menjünk el inkább télből a nyárba. Oké. És ha terhes leszek? Akkor nem repülhetek. Sok szék közül a pad alá esek. Se névnapi, se szülinapi, se karácsonyi ajándék. Mire odaérünk, meg nem mehetek utazni sem. Nem fair. Aztán vasárnap reggel persze nem keltek fel a lányai időben. Én nem szóltam volna nekik. Jó lenne, ha kapizsgálnák már az élet dolgait. Ennyi idősen éppen ideje lenne. Aztán hazajött gyereket csinálni, lévén most van az idő. Ezúttal nem voltunk túl sikeresek, de másnap reggel próbálta bepótolni. Úgy tűnik, fogságban nem tud párosodni...