Mint az tegnap is írtam, nem túl jó hangulatban váltunk el egymástól. Délelőtt küldtem neki egy sms-t, hogy jöjjön haza.
Úszás, mosás, vasalás, főzés. Sehol senki. Már meg is fürödtem, amikor megérkezett. Rosszkedvű volt. Megvacsoráztunk és csak bámult, nem mondott semmit. Állítólag nem szeret elmenni innen fájó gyomorral. Állítólag nem ért engem. Miután elfáradtam, bementem aludni és nem jött velem. Kis idő múltán kimentem hozzá. Hiába beszéltem, nem válaszolt, nem kérdezett, nem mondott semmit. Nem látok a fejébe és nem tudom, mit gondol, így csak találgatni tudok. Bár ezt lényegesen cizelláltabban tettem, mint az elmúlt napokban.
Másodszori nekifutásra sikerül becsalnom, de megint csak csend. Aztán nem tudom, hogy mi történt, de elkapott. Aztán utána megeredt a nyelve.
Azt hitte, hogy már nem szeretem. És nem érti, miért nem fogadok el gyűrűt tőle. Ez most komoly? Szerintem nem nálam van a hiba. Ettől még szeretem.
Úszás, mosás, vasalás, főzés. Sehol senki. Már meg is fürödtem, amikor megérkezett. Rosszkedvű volt. Megvacsoráztunk és csak bámult, nem mondott semmit. Állítólag nem szeret elmenni innen fájó gyomorral. Állítólag nem ért engem. Miután elfáradtam, bementem aludni és nem jött velem. Kis idő múltán kimentem hozzá. Hiába beszéltem, nem válaszolt, nem kérdezett, nem mondott semmit. Nem látok a fejébe és nem tudom, mit gondol, így csak találgatni tudok. Bár ezt lényegesen cizelláltabban tettem, mint az elmúlt napokban.
Másodszori nekifutásra sikerül becsalnom, de megint csak csend. Aztán nem tudom, hogy mi történt, de elkapott. Aztán utána megeredt a nyelve.
Azt hitte, hogy már nem szeretem. És nem érti, miért nem fogadok el gyűrűt tőle. Ez most komoly? Szerintem nem nálam van a hiba. Ettől még szeretem.
És ráadásul még az évfordulóval kapcsolatban is elszóltam magam...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése