Most mi van?

Most meg egyből elkapott. Vajon azért, mert szóvá tettem? Vagy magától is ezt cselekedte volna?

Mintha valami változott volna

Kezdődött azzal, hogy pénteken visszautasított. Azt még kidumálta valahogy, el is fogadtam.

Aztán szombaton volt valami kis szöszmötölés. Vasárnap megint semmi. Hétfőn is csak akkor, amikor én kezdeményeztem.

Szóvá is tettem a dolgot. Elfogadom, hogy megkezdődött a kapcsolatunk hanyatlása, de akkor legalább tudjak róla. Mert az úgy korrekt.

Reggel még az óra csörgést követően a szundi idején össze szoktunk bújni. Ma már a csörgést nem várta meg, semmi összebújás... Nem értem. Vajon mi változott? És miért nem mondja el?

Húsvét

Pénteken mindketten korán le tudtunk lépni a melóhelyünkről. Én még bevásároltam, majd szépen hazajöttem. Nem sokára jött is, és nekiállt a húsvéti sonka elkészítésének.

Én bepróbálkoztam nála, de sajna visszautasított :( Már nem vagyok neki izgi...

Elmentem a gyerekért, aki egy kisebb balesetet szenvedett, aminek következtében a cipője tönkrement, így a nagy ünnepi forgalom közepette elmentünk tornacipőt vadászni a gyereknek. Végülis a második helyen sikerült is találnunk. Hazafelé vettünk fagyit, vittünk az embernek is.

Húsvéti készülődésben telt az este további része. Ő főzőcskézett, én pedig dekorációt csináltam.

Szombaton ő folytatta a főzést, én pedig kitakarítottam. Nyilván a kedves volt férjem ismét belepacsált a nyugalomba, már úgyis régen műsorozott. Csak azt nem tudom, hogy miért jó az embereknek, ha feleslegesen konfliktust szítanak. Ez azért megbélyegezte a kedvem egy időre.

Késő délután mentünk anyuékhoz ünnepi vacsira, de előtte mélyítettük a gyerek és az új bringa kapcsolatát.

Vasárnap ebéd volt szintén anyuéknál, ahol rengeteget ettünk és jól elidőztünk. Ezen felül gyakorlatilag egész nap Farmeramazott. Este kicsit berágtam rá, mert miután bementem a szobába, még mindig mindig játszott és kb. fél óra után szóltam, hogy esetleg be is jöhetne. Na, aztán ezt még megfejelte egy édes megjegyzéssel, mely szerint anyukámék meg akarják fogni... Bár ilyenről szó sincs, lehet, hogy ettől ijedt meg? De miért nem mondja meg?

Húsvét hétfőn a fiúk mindjárt kora reggel meglocsoltak. Én ezt a dolgot annyira nem szeretem, így aztán volt is belőle kisebb sértődés, mert nem adtam piros tojást.

Délután sütött nekem kakaós kalácsot, mert azt kívántam, valamint beöltözött az egyik szoknyámba, és a fejére kendőt tett, azt demonstrálva, hogy szobalány lett belőle. Helyes csaj lenne. Elég sok benne a feminin vonás.

Hétköznapi romantika

Ismételten a nagyvárosban kellett dolgoznom. Megbeszéltük, hogy munka után szólok neki és együtt ebédelünk. Így is lett. Miközben vártam, szétnéztem néhány boltban. Találtam is a kedvenc üzletemben 2 ruhát, de nem tudtam eldönteni, hogy melyiket vegyem. meg. Régen megvettem volna mindkettőt, de azért a spórolás hatása megmutatkozik már rajtam is. Bár nekem az egyik jobban tetszett, megadtam neki az esélyt, hogy ő dönthessen. Nyilván nem azt tetszett neki jobban, amit én néztem ki, ennek megfelelően nyilván megvettem azt, amit első felindulásból is megvettem volna.

A ruhaboltban nézegetett nekem egyéb ruhákat is. Tényleg nagyon szépek voltak, de alkalmiak. Nem akartam vásárolni a ruhásszekrénynek. Meg aztán eléggé közelítettek egy olyan ruhához, amit egy bizonyos alkalomra képzeltem el magamnak.

Aztán megebédeltünk, majd napszemüveget néztem neki. Mission Impossible :) Bár találtunk egy nagyon jót neki, pont az enyém fiú ikertestvérét, de számára nem volt megfelelő ár-érték arányú. Ennek megfelelően az egyik népszerű népboltban nagyon szuper áron sikerült egész elfogadható szemüveget venni neki.

Aztán én még folytattam a vásárlást. Sikerült több marina cuccot is vennem. Örültem neki, mert jól érzem magam bennük. Aztán mivel kiderült, hogy a másik randim meghiúsul, elmentem vásárolni a Kikába. Nem vettem sokkal több mindent, mint ami a bevásárló listámon volt, és mikor mentem fizetni, hívtam, hogy indulhat. Az volt az első kérdése, hogy hozzon-e pénzt :)

Kora este elmentünk Fehérváron sétálni. Megnéztük a belvárosi látnivalókat, majd lepihentünk egy kicsit. Itt megszólított minket egy kissé kapatos fiatalember és közölte velünk, hogy milyen szép pár vagyunk és mennyire összeillünk...

Meghát ugye nem jött meg időben... Kicsit meg is ijedtem. De azért szerencsére bepótolta. A mázlistája. Még a természet is vele van egy jó kis szex ügyében.

Hánibáni

Sikerült teljesen hülyét csinálni magamból.

Az úgy volt, hogy egy kicsit átvariáltuk a találkozásainkat, így már kedden jött, mivel én csütörtökön úgyis megyek hozzá.

Napközben már huncutkodott, mindenféle árakat kalkulált és átváltószámokat hozzá. Aztán eszembe jutott, hogy mi egyszer egy buliban nyuszifüleztünk. Gondoltam, feldobom az esti hangulatot egy kicsit. Hát sikerült...

Munka után gyorsan lerohantunk kenyérért, hogy maximális legyen a parizeres szendvics. Aztán mosás-vasalás, majd kiruccanás a barátnőhöz a nyuszifülekért. Ott kis időzés, játék, iszogatás, majd rohanás haza.

Közös vacsi, fürdés, szappanopera-nézés. Eléggé vacilláltam, hogy meg merjem-e tenni. Aztán erőt vettem magamon. Bezárkóztam a hálóba és magamra öltöttem a villogós nyuszifüleket. Hát. Majdnem összeestem a röhögéstől. Lecseréltem a rendes rózsaszínre, majd felaggattam a nyuszi farkat is. Megfogtam a korábban már megpucolt répát és beálltam a szobaajtóba. Annyira el volt mélyülve a szarkeverős játék nézésében, hogy sípolhattam egy darabig a farkincámmal, mire észrevett. Aztán röhögtünk egy jóízűt közösen.

Az estét ismét egy kiadós szeretkezéssel zártuk, bár ő cölibátust fogadott.

Hedonizmus a köbön

Az úgy volt, hogy pénteken kanbulizik a barátaival és csak szombaton délelőtt jön. Ehhez is tartottam magam, bár az esti kommunikáció nem volt a megszokott. Éjjel felébredtem, és láttam, hogy nincs tőle sms. Amikor még szeretett, meg sem álltunk az sms-ek küldésében. Aztán mikor majdnem elaludtam, hallottam, hogy csippant a telefon: jelezte, hogy már a közelben van. Nem is értettem, hogy mi ez, hogy mi történt. Pláne, mert nagyon nem szeretem, amikor kapatosan vezet.

Mint kiderült, szerencsére semmi, csak hazavágyott a pici szíve. Jól elkapott... Aztán alvás, már amíg a gyerek engedte. Én elmentem friss, finom kenyérért neki, de ez sem nagyon hatotta meg. Végül is megreggeliztünk, majd ő többnyire aludt, míg én készülődtem a barátosném meglepi bulijára.

Majdnem elkéstünk, de szerencsére zökkenők nélkül elrendeztük a dolgokat. Nagyon édes volt, egyből kezébe vette a fakanalat, és élére állt a kaja-szekciónak.

A meglepetés nagyon jól sikerült. A sok gyanakvást tényleg sikerült elaltatni, így tényleg szóhoz sem jutott az ünnepelt. A buli nagyon jó hangulatban telt. Persze a csajok faggatóztak, de azért dicsérték is :) Szerintem ő is jól érezte magát. Számára meglepő volt, hogy a csajok az összetartó erő. Ő másként szokta meg. Nagyjából éjfél után befáradt, úgyhogy hazamentünk aludni. Na persze amikor az ágyba értünk, már mindjárt nem volt olyan fáradt...

Korán ébredtünk, majd visszaaludtunk. Ez olyan jól sikerült, hogy nagyon durván elaludtunk, így csipkedni kellett magunk, hogy időben leérjünk a Balatonra.

Zökkenőmentesen rendeztük a hajót, amíg töltődött az akkumulátor, a szigeten piknikeztünk. Hozott a drága saját kezűleg készített szendvicset, amit aztán megfejeltünk egy kis orosz pezsgővel és eperrel. Jöttek a népek, csak néztek, a nők mind engem irigyeltek :) A pasik meg őt utálták...

Eléggé le voltam lassulva, nem nagyon vettem az adást, több témában is kiakasztottam, de sikerült szerencsésen vízre tenni a hajót. Olyannyira, hogy még ki is tudtunk hajózni. Nagyon kanos volt a drágám, sokat próbálkozott, de csak azért sem hagytam magam.

Aztán elindultunk haza, útközben beugrottunk estebédelni az én kedvenc olasz kajáldámba. Kerthelyiség, napfény, rosé, leves, lasagne... Kell-e ennél több? Bár egy tiramisu jól esett volna, de megálltam...

Otthon aztán megsűrűsödött a program, jöttek rokonok meghívni minket ballagásra, gyerek is előkerült... Este pedig a már megszokott rutin szerint jártunk el.

Megbántva

Elég ritkán hívom telefonon munkaidőben. Eszembe jutott, hogy mi lenne, ha oldalas lenne vacsorára. Nyilván felhívtam. Már csörgött, amikor eszembe jutott, hogy esetleg tárgyal. Próbáltam eldöntendő kérdéseket fogalmazni, mert persze beletrappoltam.

Szépen megsült a kis oldalas, jól nézett ki. Hamarosan jött is. Hozott nekem tulipánt. Szépen megvacsoráztunk. Majd ő bepácolta a buli husit, miközben én a napi rutint folytattam.

Aztán közös sorozatnézés - pont, mintha 20 éves házasok lennénk.

Majd a műsor végén közölte, hogy most is borostás vagyok. Nagyon bepörögtem, mert csak miatta gyantáztam le (amíg bírtam), egyébként eszembe sem jutott volna. És baromira fájt (még most is sajog), még vérzett is, és akkor errefel megkapom a fikát. Még akkor is, ha igaz, másképp is lehetett volna közölni. Másnál biztos nem okoz ez gondot. Nálam igen. Nekem más nem okoz gondot. És el lehet dönteni, hogy melyik a fontosabb...