Pénteken kicsit elszórakoztuk az időt, így amikor jött egy sms, kicsit megijedtem, hogy már itt vannak a közelben, míg én sehol sem tartok. Csak az indulást jelezték, ami előre vetítette a késő érkezést. Így is lett. Épp csak levetkőztek és már futott is mindenki az ágyba.
Persze mi még beszélgettünk egy kicsit. Lenne lehetősége visszatérni a szakmába. Azt gondolom, hogy érdemes lenne megpróbálkoznia vele. A véleményemet erről majd akkor mondom el, ha lejárt a pályázat beadási határideje.
Tekintettel arra, hogy komplett menü tervvel készültem a hétvégére, nem jelentett gondot, hogy mit együnk. Természetesen volt átjárás a napok között, ezzel a lehetőséggel éltek is.
Alapvetően a szombati nap azzal telt, hogy szoktuk egymást (játszottunk, beszélgettünk), de gyakorlatilag gördülékenyen mentek a dolgok.
Vasárnap a gyerkőcöm nem volt az igazi, s a lázmérés bebizonyította, hogy az anyai ösztönöm nem csalt. Ennek ellenére a lázcsillapítás után újra virgonc volt. Olyannyira, hogy elmentünk vásárolgatni, minden gyerek megkaptam az ünnepnapjára vonatkozó ajándékot, majd hazamentünk.
Az ebéd utáni csendespihenő alatt persze kifárasztott az én kedvesem, így be is dobtam a szunyát. Amikor felkeltem, azt láttam, hogy a drága hidegvizes ruhával borogatja a lázban égő gyerkőcömet. Eléggé meghatódtam. Szerencsére sikerült viszonylag rövid időn belül normalizálni az állapotát, így semmi sem vetett gátat annak, hogy Tabuzzunk. Nagyon jól sikerült. Kisbab is beszállt, nagyon ügyes volt, a legnehezebb feladatokat nagyon ösztönösen mutogatta el.
A hétfői napra fürdőzést terveztünk, de az újabb láz miatt mi ezt mindenképpen kihagytuk volna. Ők sem mentek el nélkülünk. Itthon ejtőztünk, s mivel ismét a szexen járt az esze, érdekes kijelentést tett: leközelebb akkor szeretkezünk, ha én kérem. Délután elmentünk sétálni a tóhoz. Fogócskáztunk, futkoztunk, sziklát másztunk. A termálvíz-elvezető árokban landoltak egyesek. Aztán elmentünk forrócsokizni, aztán haza vacsizni.
Az utolsó nap délelőttje is családias-főzőcskézős hangulatban telt. Aztán elbúcsúztunk egymástól (annak ellenére, hogy én nem kértem, mégiscsak), és útnak idultak.
Este a gyermekem ki akarta nyitni az ágyat. Mondta, hogy elképzelte, hogy itt vannak...
